Másnap reggel

Rájöttünk, hogy ezeknek az estéknek a legjobb része a másnap reggel. De mivel azon bizonyos este nélkül nem lett volna azon bizonyos reggel, ezért mégiscsak nézzük inkább először az estét. Szóval: szombat este, Budapest, Jam pub. Szokásos társaság, Reni, Dóri, Timi, később BB is csatlakozott(Ilda igazoltan hiányzott, Eszter meg megint jóóól ráérzett...:-))). Igazándiból egyikünk sem volt túl motivált, már ami a bulizást illeti, de hát előre jól leszögeztük mindannyian: akármennyire is kezdenénk punnyadni, és venne erőt rajtunk az érzés, hogy "inkább mégis maradjunk itthon, és borozgassunk", ez abszolút, teljes mértékben nem következhet be. Ergó, a Dórinál történt poharazgatás, dilemmázás, "jó,demitvegyekfel?" után mégiscsak taxiba pattantunk, és irány a Jam. Pedig tudtuk, hogy ez most tényleg nem az az este. Nem voltunk bulira hangolva. Nehezen toleráltunk mindent: a műanyag világot a műanyag emberekkel,csillivilli csajokkal, pasikkal, Hajdú Péterrel, legújabb divattal, izzadság szagú levegővel, kötelező szombat esti party-feelinggel együtt. Ahhoz nem ittunk eleget. Vagy egyébként is túlkorosak vagyunk. Vagy nem tudom. Lényeg, hogy azért a tisztesség kedvéért legalább megpróbáltuk. Kicsit táncikáltunk, lenyomtunk egy bacardi kólát, és meg sem próbáltunk jó képet vágni ehhez az egészhez, és emlegettük, hogy "...a Patriótában legalább...". Aztán kábé másfél óra után feladtuk, és irány a Széna téri Nagymama palacsintázója. (Köszönhetően BB-nek, aki minden rendes kajáldát ismer minden rendes városban). És itt végre jó volt. Palacsintát ettünk (isteniiiii fini), vizet ittunk, és beszélgettünk. Érveltünk, vitáztunk, meghallgattuk a másikat, röhögtünk, értetlenkedtünk, meg csak úgy élveztük, hogy akkor és ott megoszthatjuk egymással azt a pillanatot.

Aztán újra taxi, öt óra tájt alvás... és jött a reggel. Olyan igazi, mint már rég. Reggeli együtt. A hajszárítás közben bedobott joghurthoz szokott gyomornak frissen sült baguette,paradicsom, sajt, vaj, forró tea, hideg tej (made by Dóri :-) ). Pizsama, álmos szemek, kócos haj, jó társaság,lassan ébredező mondatok,ráérős falatozgatás, minden pillanat és íz tökéletes megélése. Aztán egy latte macchiato a McCafeba, szintén együtt. Éppen ezek a kulcsszavak az egészben. Együtt. Megosztani.

A barátságról amúgy órákig lehetne írni, beszélni. Sokan írtak erről sokmindent. Nekem most ez a Pam Brown gondolat tetszik.

" A barát egy zsák naranccsal, egy épp neked való krimivel és egy nagy csokor virággal állít be, amikor influenzás vagy. Azután beteszi a virágot egy vázába, készít neked egy forró italt, elmosogat helyetted - majd elmegy."