2010. június 28., hétfő
2010. június 24., csütörtök
Ide nekem az oroszlánt is!
Simulékony, no meg kellemes társalgó és jól néz ki. Ezek itt a legfőbb erényei az új köztársasági elnök jelöltnek, ha valaki még nem tudta volna.
Szuper.
Ha nekem valaki a legfőbb erényemnek azt tartaná, hogy simulékony vagyok, mentem pofán csapnám, az biztos.
És csalódtam Schmitt Pálban, de nagyon. Régebben, amikor még naiv tinédzser voltam, tökszimpi volt az ürge, mert olyan okos volt, humoros,sok nyelven beszél, nagykövet,olimpiai bajnok meg minden, most meg konkrétan marionett bábuvá lényegült át. Köztudottan rohadtul utálom a politikát, annak minden színét kivétel nélkül, de most fel vagyok háborodva az utóbbi napok történései miatt. Hogy még csak a látszatra sem adnak, mely szerint NEM pártpolitikust választanak meg államfőnek, akinek mégiscsak a törvényesség őre lenne az egyik fő szerepe. Sólyomra lehet persze sok mindent mondani, de az biztos: nem lehetett zsinórokon rángatni és hülyének nézni, a maga és mindenki nevében kikérte magának Gyurcsányt meg a hazudozását is, és még a napokban is frankón visszadobott két törvényt, amelyet ő nem talált az alkotmánnyal kompatibilisnek. Na, erre most aztán nem kell számítani, mert a Schmitt már megmondta, hogy ő aztán nem lesz a törvényalkotás gátja. Hogy mér'jó neki ez?! Hogy miért jó ez egy kormánypártnak, hogy semmi, de semmi kontrollt nem hagy magának?! (ha már önkontrollja úgysincs...)
AZTÁN még
itt van az új médiatörvény, amelyet a nemzetközi újságíró és egyéb szervezetek aggasztónak tekintenek a sajtószabadságra nézve, sőt, szerintük egyenesen a kommunista uralmat idézi.Hurrá. Azzal bezzeg kurvára nem foglalkoznak, hogy 208 forint a svájci frank.
Asszem itt most amolyan kiéhezett, "ide nekem az oroszlánt is" alapon folyik a politizálás, minden jóérzést, kompromisszumkészséget, a demokrácia látszatának fenntartását nélkülözve.
Csöbörből vödörbe...
Még mindig baromira messze állunk egy normális országtól...
Szuper.
Ha nekem valaki a legfőbb erényemnek azt tartaná, hogy simulékony vagyok, mentem pofán csapnám, az biztos.
És csalódtam Schmitt Pálban, de nagyon. Régebben, amikor még naiv tinédzser voltam, tökszimpi volt az ürge, mert olyan okos volt, humoros,sok nyelven beszél, nagykövet,olimpiai bajnok meg minden, most meg konkrétan marionett bábuvá lényegült át. Köztudottan rohadtul utálom a politikát, annak minden színét kivétel nélkül, de most fel vagyok háborodva az utóbbi napok történései miatt. Hogy még csak a látszatra sem adnak, mely szerint NEM pártpolitikust választanak meg államfőnek, akinek mégiscsak a törvényesség őre lenne az egyik fő szerepe. Sólyomra lehet persze sok mindent mondani, de az biztos: nem lehetett zsinórokon rángatni és hülyének nézni, a maga és mindenki nevében kikérte magának Gyurcsányt meg a hazudozását is, és még a napokban is frankón visszadobott két törvényt, amelyet ő nem talált az alkotmánnyal kompatibilisnek. Na, erre most aztán nem kell számítani, mert a Schmitt már megmondta, hogy ő aztán nem lesz a törvényalkotás gátja. Hogy mér'jó neki ez?! Hogy miért jó ez egy kormánypártnak, hogy semmi, de semmi kontrollt nem hagy magának?! (ha már önkontrollja úgysincs...)
AZTÁN még
itt van az új médiatörvény, amelyet a nemzetközi újságíró és egyéb szervezetek aggasztónak tekintenek a sajtószabadságra nézve, sőt, szerintük egyenesen a kommunista uralmat idézi.Hurrá. Azzal bezzeg kurvára nem foglalkoznak, hogy 208 forint a svájci frank.
Asszem itt most amolyan kiéhezett, "ide nekem az oroszlánt is" alapon folyik a politizálás, minden jóérzést, kompromisszumkészséget, a demokrácia látszatának fenntartását nélkülözve.
Csöbörből vödörbe...
Még mindig baromira messze állunk egy normális országtól...
2010. június 21., hétfő
Cukiság
"Amikor szeretsz valakit, akkor sokat pislogsz, és apró csillagocskák jönnek ki belőled."
(Judit 7 éves)
2010. június 18., péntek
Mára is van lecke
(írás a hvg.hu-ról. Érdekes.Tanulságos. Aktuális. Megfontolandó. És egyben vicces. Hogy mennyire távol...)
Zsíros prémium, béremelés: mi ösztönzi leginkább a dolgozókat?
Újra és újra felmerül a kérdés, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő - veszteséges - vállalatok vezetőinek ildomos-e többmilliós prémiumot adni munkájuk elismeréseképpen. Milyen gesztussal érhetik el a vezetők, hogy alkalmazottaik lojálisak legyenek a céghez?
A jó előre beharangozott prémium az egyetlen, ami arra ösztönzi a dolgozókat, hogy eredményesen teljesítsenek? - teszi fel a kérdést egy, a témával foglalkozó írásában a brit Telegraph Online újságírója, kifejtve aggályait a kizárólag anyagi megbecsülésben részesülők lojalitásáról, elkötelezettségéről. A felvetés jogos, az anyagi elismerés sokszor nem elég, ha a vállalat a tehetséges alkalmazottakat meg akarja tartani.
Az anyagi juttatások - prémium, soron kívüli jutalom -, és egyéb céges hozzájárulások - autóhasználat, mobiltelefon - ugyan érdekeltté teszik a munkavállalókat, hogy teljesítményüket fokozzák, ám ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy lojálisak is lesznek a céghez. Ha pusztán a pénz miatt kötődnek a vállalathoz, jó esély van rá, hogyha a jövőben a jelenleginél kecsegtetőbb állásajánlatot kapnak, nem érzelmi alapon döntenek majd, hanem pusztán anyagi megfontolásból.
Múlt héten látott napvilágot a hír, hogy a British Airways (BA) vezérigazgatója, Willie Walsh lemondott 334 ezer fontos (több mint 112 millió forintos) prémiumáról. Walsh 2009-ben egyhavi bérét nem vette fel, tekintettel a cég veszteséges helyzetére. (A BA a március végével zárult pénzügyi évben 531 millió fontos adózás előtti veszteséget könyvelt el.) Walsh gesztusa még akkor is figyelemreméltó, ha éves fizetése 735 ezer font (több mint 247 millió forint).
A kreatív, teljesítményorientált dolgozókat az extra juttatáson kívül az előrejutás lehetősége is motiválja. Ha látják, hogy a főnök megbízik bennük, újabb és újabb lehetőséget kapnak, munkájukat megbecsülik és értékelik, emellett fejlődhetnek, próbára teszik munkabírásukat, alkalmazkodóképességüket és kitartásukat. A céges továbbképzési lehetőség - szakmai tanfolyam, másoddiplomás képzés, nyelvtanfolyam, stb. - szintén ösztönző lehet.
Az is hajthatja a dolgozókat, ha a cég nemcsak munkaidejüket osztja be, hanem arra is gondot fordít, hogy a napközben felgyülemlett feszültséget levezethessék: sportolási lehetőséget biztosít számukra - céges sportnap, fitness-bérlet, jógaóra -, vagy egyéb vállalati programokra invitálja őket: kirándulásra, tanulmányútra, aminek csapatépítő jellege is van.
A kellemes, termékeny munkahelyi környezet megteremtése szintén jó hatással van az alkalmazottakra: a közeg, amely alkalmas az ötletelésre, közös munkára és az ideák megvalósítására.
Zsíros prémium, béremelés: mi ösztönzi leginkább a dolgozókat?
Újra és újra felmerül a kérdés, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő - veszteséges - vállalatok vezetőinek ildomos-e többmilliós prémiumot adni munkájuk elismeréseképpen. Milyen gesztussal érhetik el a vezetők, hogy alkalmazottaik lojálisak legyenek a céghez?
A jó előre beharangozott prémium az egyetlen, ami arra ösztönzi a dolgozókat, hogy eredményesen teljesítsenek? - teszi fel a kérdést egy, a témával foglalkozó írásában a brit Telegraph Online újságírója, kifejtve aggályait a kizárólag anyagi megbecsülésben részesülők lojalitásáról, elkötelezettségéről. A felvetés jogos, az anyagi elismerés sokszor nem elég, ha a vállalat a tehetséges alkalmazottakat meg akarja tartani.
Az anyagi juttatások - prémium, soron kívüli jutalom -, és egyéb céges hozzájárulások - autóhasználat, mobiltelefon - ugyan érdekeltté teszik a munkavállalókat, hogy teljesítményüket fokozzák, ám ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy lojálisak is lesznek a céghez. Ha pusztán a pénz miatt kötődnek a vállalathoz, jó esély van rá, hogyha a jövőben a jelenleginél kecsegtetőbb állásajánlatot kapnak, nem érzelmi alapon döntenek majd, hanem pusztán anyagi megfontolásból.
Múlt héten látott napvilágot a hír, hogy a British Airways (BA) vezérigazgatója, Willie Walsh lemondott 334 ezer fontos (több mint 112 millió forintos) prémiumáról. Walsh 2009-ben egyhavi bérét nem vette fel, tekintettel a cég veszteséges helyzetére. (A BA a március végével zárult pénzügyi évben 531 millió fontos adózás előtti veszteséget könyvelt el.) Walsh gesztusa még akkor is figyelemreméltó, ha éves fizetése 735 ezer font (több mint 247 millió forint).
A kreatív, teljesítményorientált dolgozókat az extra juttatáson kívül az előrejutás lehetősége is motiválja. Ha látják, hogy a főnök megbízik bennük, újabb és újabb lehetőséget kapnak, munkájukat megbecsülik és értékelik, emellett fejlődhetnek, próbára teszik munkabírásukat, alkalmazkodóképességüket és kitartásukat. A céges továbbképzési lehetőség - szakmai tanfolyam, másoddiplomás képzés, nyelvtanfolyam, stb. - szintén ösztönző lehet.
Az is hajthatja a dolgozókat, ha a cég nemcsak munkaidejüket osztja be, hanem arra is gondot fordít, hogy a napközben felgyülemlett feszültséget levezethessék: sportolási lehetőséget biztosít számukra - céges sportnap, fitness-bérlet, jógaóra -, vagy egyéb vállalati programokra invitálja őket: kirándulásra, tanulmányútra, aminek csapatépítő jellege is van.
A kellemes, termékeny munkahelyi környezet megteremtése szintén jó hatással van az alkalmazottakra: a közeg, amely alkalmas az ötletelésre, közös munkára és az ideák megvalósítására.
2010. június 17., csütörtök
2010. június 14., hétfő
Mai lecke
Anyukám mesélte, hogy kiskoromban mindig azért féltettek az óvónők, mert túl nagy volt az igazságérzetem. Mindig kiálltam mindenkiért, aki kisebb/nagyobb/kövérebb/soványabb/ butább/szemüvegesebb volt mint én, vagy akit zrikáltak, csúfoltak a többiek. No, ez az igazságérzet öntudatra ébredésemmel egyenesen arányosan csak nőtt, amikor magamat kell megvédeni, akkor meg még hatványozódik is. Most pedig meg lett tépázva.Véresre.
Ráadásul BBmnek ezredszer is el kellett mondania, hogy felfogjam végre: JÓTETT SOHA DE SOHA NEM MARAD BÜNTETLENÜL. Hát most aztán közlöm mindenkivel: felfogtam. Egyszer s mindenkorra.
Ráadásul BBmnek ezredszer is el kellett mondania, hogy felfogjam végre: JÓTETT SOHA DE SOHA NEM MARAD BÜNTETLENÜL. Hát most aztán közlöm mindenkivel: felfogtam. Egyszer s mindenkorra.
2010. június 10., csütörtök
Lehetek én is
itt van egy új kedvenc a Marciéktól. (Vad Fruttik)
Amúgy ez a 300. bejegyzésem a blogon :-)))
Amúgy ez a 300. bejegyzésem a blogon :-)))
2010. június 8., kedd
Még egy első (...avagy Ellensúlyban)
Árbocok csilingelése, vitorlák suhogása, készülődés, daru, kötelek, feszülő izmok, cipekedés, röhögés, piros csapatpóló meg baseballsapi nekem is, szél, egy kicsit, nap is van, forró, színek, fények, vezényszavak a "félkatonai szervezetben", föl meg le, alul és magasan, víz felett lógva, először az életben, ellensúlyban,talp szétvágva, tenyér kötelektől dörzsölve, kikötőben, ez van, kékszalagra várva...
(Foto by GéGé)
2010. június 7., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
