2009. január 4., vasárnap

Telefonoztunk,

mint ahogy tesszük ezt majd' minden nap, beszélgettünk, cseverésztünk erről-arról, és elköszönés előtt még megbeszéltük azt is, hogy van, ami nem telefontéma, úgyhogy holnapután a forró kapucsínó mellett...

...aztán negyed óra múlva csörög a telefon, megint ő, azzal, hogy "visszahívtalak, mert nem volt jó a hangod".

És ez jó. Jó, hogy vannak emberek, akik már a "hallód"-ból is tudják, milyen vagy ma, és kihallják a látszólagos jókedved mögül is a sötétebb árnyalatot,

és jó, hogy vannak emberek, akiknek a "halló"-jából már te is tudod, milyenek ma, és kihallod a látszólagos jókedvük mögül is a sötétebb árnyalatot...

És jó, hogy nem csak egy ilyen ember van. Még jó.

Nincsenek megjegyzések: