Fogadom

Mondatokat ígértem... ezért aztán pláne nem lehet észrevétlenül elmenni a hír mellett, mely szerint az egyik kedvenc költőm (műfordító, újságíró, ex-tévés), Baranyi Ferenc Kossuth-díjat kapott tegnap. Azt most hagyjuk, hogy mostanság még ez a díj is az idióta politikai csatározások eszköze. Lényeg, hogy a 71. éves Baranyi zseniális.

Íme, az egyik kedvencem tőle, a
FOGADOM

Kíméletlenségemmel becsüllek én - olykor gyilkol a simogatás.
Fogadom, hogy bántani mindig igazságtalanul igyekezlek,
mert "igazságos bántást" nem ismer az őszinteség,
fogadom: úgy ütlek meg én, hogy fájjon erősen,
mert szép missziója az ütésnek, hogy fájdalmat okozzon.
Fogadom: gátat nem vetek én az agyamba rohanó vérnek,
midőn szoknyát lebbentve a szél lányok felé lök,
nehogy a nosztalgiává sokasodó apró lemondások
alattomos bújtogatásaival ellened fordítson a visszafogottság.
Fogadom, hogy sorsod plüssébe rajzszöget csempészek én,
hogy minden lélekhájasító ernyedésből felhessentselek,
s a konszolidáltság marasztalóan kellemes sírboltjából
kemény életre trombitáljalak.
Fogadom, hogy gyűlölni is foglak,
fogadom, hogy határtalan önzéssel tüntetlek ki,
mert csak a nagy szerelem bírja el az önzést,
fogadom, hogy csúnyán hagylak el majd,
szépen búcsúzni csak ismerőssé hűlt szeretők
egykedvűsége képes,
és fogadom: legigazabb vágyam, hogy sose hagyjalak el ,
hogy veled végre magammá lehessek,
és nem fogadom, hogy iszonyúan szeretlek.

Csak szeretlek.
(1968)

Ugye, fantasztikus? ... " szépen búcsúzni csak ismerőssé hűlt szeretők...".Szerintem gyönyörű. És ez csak egy a sok közül. És még csak néhány sort idézek a másik nagy kedvencemből, annak az a címe, hogy Küszöbön

"Akihez soha nem futott nő
karját kitáró repeséssel,
az még soha nem érkezett meg,
csak megjött, mint az álom éjjel."....

Ki a fene gondolt bele eddig, hogy micsoda különbség van a "megjöttem és a megérkeztem" között, nem?
Nah, mára ennyi a Vers mindenkinek :-)))