2008. november 29., szombat
Kaméleon
Foglalkozását tekintve szélhámos. Azt csinálja, amihez a legjobban ért: hazudik. Átvág, becsap kicsit öregecske, kicsit butácska, ám kellőképp magányos nőket. Szerelemmel hitegeti őket, aztán jól megkopasztja a bankszámlájukat. Farkas Gábor, az önbizalom hiányos, labilis, sebezhető fiú, aki egykoron intézetben tengette mindennapjait, s aki két dolgot tud a pénzről "azt, hogy nem boldogít, és azt, hogy én ezt magasról leszarom", zseniális átváltozó művész, aki egy kaméleon ügyességével változtatja külsejét, életét, foglalkozását attól függően, hogy mi illik a megszerzendő nő profiljába. Aztán persze beüt a krach: szerelmes lesz.
Goda Krisztina harmadik nagyjátékfilmje a tökéletes telitalálat. A téma igencsak mai: hazugság,(ahogy a rendező maga fogalmazott a mai veszprémi közönségtalálkozón "manapság senki nem lepődik meg azon, ha egy hazudozó fényes karriert fut be"), de ennek megvalósítását, a jellemek ábrázolását hihetetlen jól oldotta meg. Ehhez persze kellettek Divinyi Réka patikamérlegen kimért pontosságú párbeszédei, a fantasztikus színészek, Nagy Ervin, a mi Csányink, ezúttal jó kis mellékszerepben, az ismét tök jó Hámori Gabi (mellesleg szerintem gyönyörű a csaj, pontosabban baromi jó kisugárzása van), Kulka János ismét doki szerepben, meg még Trill Zsolt, aki, hát, hihetetlen...jah, és a képi hatás, na az...már az első kockánál látszott, hogy ez jól van megcsinálva.
Szóval, akár egy szimpla vígjáték is lehetett volna ebből a hazudós alapsztoriból,de nem az lett: igenis mély emberi történet, arcokkal, sorsokkal, jellemekkel, csavarokkal és persze a rádöbbenéssel, hogy nem is biztos, hogy mindig a hivatásos szélhámos a legnagyobb szélhámos.
A bemutató előtt Kálomista Gábor producer azt mondta nekem, hogy "figyeld meg, ez az utóbbi két évtized legjobb magyar filmje, amelyet a legnagyobbak között fognak emlegetni". Hát, nekem bejött, nagyon, az tuti. Nézzétek meg! És nem letölteni, hanem moziban megnézni! Kérlek... :-))
P.S.: még egy fontos hozadéka volt a filmnek, a Kulka Jánossal készített interjúm, amelyet nagyon élveztem, (azt mondta, ő is) és szerintem jót fogok belőle írni. És ilyenkor boldog vagyok. Feladat volt, kihívás. Megcsinálva, elraktározva a "hihetetlen, de élmény" polcomra. :-)))
P.S 2.: Ez a hazugság jó téma. Legközelebb mindenképp visszatérek rá, nemcsak a film kapcsán.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Ha meglátom Csányit már menekülök. Hogy hazánkban futtatni kell mindenkit folyamatosan attól agybaszást kapok. Csömöröm van tőle.
Én sem vagyok tag a Csányi fan clubban, de attól még most ebben a kis mellékszerepben jót alakít. Azt már valószínűleg én is utáltam volna, ha a Fenyő Iván vagy ő van megint valami főzerepben.
A film mondanivalója, története, megvalósítása pedig tőle függetlenül kurva jó. Csányival együtt is érdemes megkukkantani, hangsúlyozom: szerintem. :-)
Megjegyzés küldése