Kis faluban élt a dédnagyapám. Az öreg megitta a felesét, megreggelizett, s a házuk előtt felállított padon rágyújtott egy bagarettára. Még nem volt nyolc óra, amikor megjelent a szomszéd Józsi bácsi. Ott ültek egymás mellett egész nap. Nézték a járókelőket, a lovaskocsikat, üdvözölték a postást. Néha bólogattak, meg hümmögtek - valahogy eltelt a nap. A Józsi bá' este felállt, elköszönt: "Megint milyen jót beszélgettünk!" Még csak félszavak sem kellettek ahhoz, hogy értsék egymást. A gesztusaik, a testbeszéd mindennél többet mondott. A csend beszélt helyettük. Ha sántít is a hasonlat, valahogy így vagyok veled én is. Nézem az írásaidat, pardon, a kib(l)ogozhatatlant, s néha beköszönök. Mint most. Hasas Pasas
Szeretem a mondatokat.Gyűjtöm őket filmekből, dalokból, étlapról, reklámokból, falfirkákból, mindenhonnan... olvasgatom, ízlelgetem, felhasználom őket jó/rossz kedvemben, túlélésnek, gyógyulásnak, elmélkedés meg röhögés céljából, vagy egyszerűen csak azért, mert jók... Különben meg soha életemben még nem írtam naplót. Hát épp itt az ideje :-))
2 megjegyzés:
Kis faluban élt a dédnagyapám. Az öreg megitta a felesét, megreggelizett, s a házuk előtt felállított padon rágyújtott egy bagarettára. Még nem volt nyolc óra, amikor megjelent a szomszéd Józsi bácsi.
Ott ültek egymás mellett egész nap. Nézték a járókelőket, a lovaskocsikat, üdvözölték a postást. Néha bólogattak, meg hümmögtek - valahogy eltelt a nap. A Józsi bá' este felállt, elköszönt: "Megint milyen jót beszélgettünk!"
Még csak félszavak sem kellettek ahhoz, hogy értsék egymást. A gesztusaik, a testbeszéd mindennél többet mondott.
A csend beszélt helyettük.
Ha sántít is a hasonlat, valahogy így vagyok veled én is. Nézem az írásaidat, pardon, a kib(l)ogozhatatlant, s néha beköszönök. Mint most.
Hasas Pasas
Köszi a történetet. Jó, hogy beköszöntél :-)
Megjegyzés küldése