Szóval,az úgy volt, hogy ma délelőtt elmentem dolgozni Németbányára.
Soha nem voltam még ott, telefonos segítség kellett, hol is van a falu.
Megy az ember Pápa felé, és egyszer Farkasgyepű után van a tábla: Bakonyjákó, Németbánya.
Lekanyarodtam, onnantól meg elém tárult valami csoda.
Ugyanis durvánszép a hely. Az a klasszik kis gyöngyszem: a fű az tényleg zöld, benne apró fehér meg sárga kis virágok, rendezett porták (naná, igazi sváb falu!), kábé 80 állandó lakos, nincs bolt, nincs kocsma, nincs térerő, a csendet tényleg csak a déli harangszó törte meg.
Ja, és mint a polgármestertől megtudtam: a település határában van Európa egyik legnagyobb kutatóhelye, többek között Európában ismeretlen dínó fajok (meg mindenféle más gerinces) temetőjét őrzik.
Elképesztő.
Imádtam.
Adalék: a falu fénykora a XX. század elején volt, akkor 450-en is laktak itt, 3(!) élelmiszerbolt, sőt kocsma is volt. Jah, és a kedvencem: a helyi önkormányzat költségvetése idén 18 (!!) millió forint. Tavaly még kétszer ennyi volt.
(persze, felvetődik a kérdés: kell-e egy nyolcvan fős településnek külön önkormányzat, de ez egy másik történet...)
Akkor is imádom.Fél órára sincs Veszprémtől, el kell oda menni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
most megírtad az egyébként titkot, hogy ugyanis ott leledzik a dínók titkos rejtekhelye, és rögtön tönkre teszi a sok idióta kíváncsi nép a Te kis gyöngyszemedet....így volt ez egyik kedvenc Lázár Ervin mesémben is : A kislány, aki mindenkit szeretett-ben :(
és mérnek ki telkeket , és lőn veszik is a fiatalok
Megjegyzés küldése