Tizenkét dühös ember

Egy tizenhat éves fiú megölte az apját. Vagy nem. Egy fülledt, vihar előtti nyári napon egy kulcsra zárt szobában tizenkét esküdtnek kell dönteni arról, bűnös-e vagy nem. Villamosszékbe kerül-e vagy nem. Tizenkét átlag ember: építész, bróker, órás, marketinges, igazi kis bunkó fiatal srác, csokornyakkendős öregúr és a többiek kezében a döntés élet halál felett. A tizenkét esküdt, akik most találkoztak először és minden bizonnyal utoljára. Látszólag egyértelműnek tűnik a helyzet, és itt a kulcsszó: látszólag. Szavaznak. 11-en bűnösnek tartják kapásból (legalább húzhatnak gyorsan haza, és a kis bunkónk eléri még az esti Knights meccset is), és csak egyetlen együknek fordult meg a fejében az, hogy itt azért nem fekete és fehér minden. És innen kezdődik a történet. A győzködés, a vita, a bizonyítékok bizonyítása, a kristálytiszta logika, a pártatlanság, az egyéni sorsok kitárulkozása, a személyes drámák, a csoportdinamika, a birka effektus, a szenvedély, a közös gondolkodás hatékonysága, a bezártság feszültsége, az eleve elrendeltség, a "guilty" és a "not guilty" közti különbség árnyalatainak feltárása, miközben senkinek a fejében nem fordul meg, hogy a "nem bűnös" és az ártatlan az szinonima lenne. Történet az amerikai jogrendszerről, annak pozitívumáról és árnyoldaláról, szabadságról, demokráciáról, alapvető emberi jogokról. Reginald Rose lefegyverző klasszikusa Trokán Péterrel, Kulkával, Stohl Bucival, Schmied Zoltánnal, Sinkó Lászlóval, Marton Róberttel, Hevér Gáborral,Spindler Bélával, Bodrogival, Szarvas Józseffel, Csankó Zoltánnal, Bródy Norberttel a Nemzetiben.
Rég nem látott nagyság színpadon.