Szpd kollégához hasonlóan tegnap este én is elhatároztam, hogy épp ideje lesz végre felhagyni a blogon (meg úgy egyébként is) a kesergéssel, negatív hangulattal, rosszkedvvel, mégha ennek a táptalaja ugye adott is...
Szerencsére nagy segítség volt ebben az m1 Kultúrháza, amelyben hétfő este az "Extremely Hungary" New York-i nyitóeseményei kapcsán jó kis riportfilmet csinált a Winkler Nóra. Persze, aki ismer, az most mosolyog, meg bólogat magában, hogy persze, nekem aztán jó minden, ami NY-kal kezdődik, végződik, vagy csak úgy benne van... :-) Persze, van benne némi igazság, de ez objektivitást színlelve is érdekes kis riport volt, bemutatva a "magyar helyeket" New Yorkban. De nem hagyományosan, hanem össze-vissza kószálva a városban, korcsolyázva, fotókiállításon meg magyar cukrászdában sütizve,láttatva a város milliónyi arcát, színét,izgalmát, őrültségét. Szóval, jó volt, én meg már nagyon, de nagyon... :-))
Aztán ma, Kultúrház folytatásaként Made in Hungária, a Fenyő Miki film közönségtalálkozós mozizása. Ahogy Neményi Ádám producer aposztrofálta: ők egy jó kis "sunshine movie-t" akartak csinálni jelen viszonyok közepette. Hát, szerintem sikerült nekik. Én, aki nem bírom különösebben Fenyő Mikit, sem a Hungáriát, sem a zenés filmeket, egészen jól szórakoztam. Kellemes, élvezhető, dúdolható, jól fényképezett, jó kellékekkel, kosztümökkel, díszlettel és egyáltalán nem mellékesen jó színészi alakításokkal ellátott mozi. A célját elérte (legalábbis nálam, de végülis úgy tűnt a tapsviharból, hogy élvezte a közönség) egy kis napsütés, önfeledt szórakozás ezen hülye napok után. Kellett, ajánlom. Jah, és utána beszélgettem Fenyő Ivánnal, jó volt az is.
Holnap Mendelssohn farsang, csütörtök Kakukkfészeka Petőfi színházban, és várom a hétfőt is, Tizenkét dühös ember a Nemzetiben. Szóval, kultúra a javából :-)
Mondtam már, de eszembe jut megint Nietzsche, aki jól megmondta: "A művészet azért van, hogy ne pusztuljunk bele az igazságba."
Asszem ehhez nincs mit hozzá tenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése