Kikapcsolni a telefonokat. A tévét, a laptopot, a mosógépet és önmagunkat is. Autóba pattanni, betenni a lejátszóba a kedvenc albumot, elmenni csak úgy... A(z egyik) kedvenc Barnag, Vöröstó, Dörgicse. Nem sietni, ráérni, tekeregni, kerülőúton menni, nézelődni, lassan hajtani, újból rácsodálkozni, megint felfedezni,csak úgy ücsörögni, időt hagyni,időt kapni. Észrevenni. Leveleket, fákat, színeket, érzéseket, gondolatokat. Beszippantani must illatú levegőt, szabadságot, őszt, a napsugarak melegét. Élvezni a pillanatot, a csendet, azt a könyvet, az alma ízét, a tompa fényeket, a puszta létet. Önmagunkkal kettesben. Mert néha kell. Nagyon kell.
"Néha minden csak akkor kezdődik, amikor csendben maradsz"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése