Arról, hogy utazni márpedig kell (vagy New York III.)

De miért pont oda?! Zaj van, meg tömeg, meg betonrengeteg....- voltak persze ilyen kérdések, megjegyzések is az utazásommal kapcsolatban. A kérdés alapvetően rossz ebben a kontextusban, mert előítéletes, mert nem pozititív a megközelítése, s főleg, mert nem saját tapasztalaton, hanem abszolút sztereotípiákon alapul, hogy de az amerikaiak buták, felületesek, álmosolyognak, satöbbi, satöbbi (jah, igen, akkor mi meg visszamaradott/lopós/ még mindig a kommunista uralom alatt lévő csóró, búval b'szott kelet-európaiak vagyunk)... és apró megjegyzés: az ilyen kérdések után nem is csoda, ha mindezeket gondolják rólunk...

Pedig ez a kérdés: "miért pont oda?" alapvetően jó, ha tényleg a motivációra vagyunk kíváncsiak.Magyarázat meg nem nagyon van, főleg annyi, hogy "nem tudom", egyszer csak ez így jött vagy tizenegynéhány éves koromban, nem emlékszem,film volt vagy könyv vagy zene, nem is ez a lényeg, hanem maga az álom, az oda vezető út,a tervezgetés, a "fel nem adom",és persze a megvalósítás.

Még egy gondolat vagy inkább hasonlat jutott eszembe a legelső, kissé negatív felhangú kérdés kapcsán. Abszolút mindegy, hogy most az én nagy álmomról (szerelem?) New Yorkról, másnak Kazahsztánról, a norvég fjordokról, Rómáról vagy Afrikáról legyen szó. Nincsen abszolút igazság itt sem, mint amikor az egyik kedvenc filmben, a Good Will Hunting-ban Robin Willams pszichológusként magyarázza Matt Damonnak, hogy nincsen úgy általánosságban meghatározható tökéletes nő sem.A fontos csakis az: számunkra legyen tökéletes. (csakis a maga tökéletlenségeivel, persze)
Ha az éppen a sztyeppe, hát a sztyeppe. Punktum.

A lényeg, amiért tulajdonképpen ezt a bejegyzést is írom, hogy utazni márpedig muszáj. Kell. Bárhova. És nem sorolom fel azt a csomó közhelyet a más kultúrákról, emberekről, épületekről, ételekről, zenékről, habitusról, mosolyokról, nézőpontokról, tájakról, tanulságokról, tanulnivalókról, és arról, hogy az ember mennyivel több lesz, mikor hazajön, mert úgyis tudjátok.

P.S. New Yorkot picit most hanyagolom már, mert szétunjátok magatokat :-)
P.S.2: Jah, a képek. Az 1. csak látkép ellenfényben, a 2. a Guggenheim múzeum, a 3. a Julcsinak a latinja helyett egy naked cowboy (kicsit talán szőkébb és izmosabb mint a latin, de remélem, jó lesz :-)) nekem nem jön be, túl hosszú a haja :-) ), a 4. a World Trade Center helye, aztán az utsón az a kedvenc ház, látkép, egyveleg...