pedig nem annak kéne lenni, sőőőőőőt, de aztán meg mégis, mert valahogy itt már semmi sem szent,játék közben változtatni a szabályokon, ezzel elvenni a verseny tisztességét,a tisztaságát, mindent, amitől ér valamit, elvenni a győzelem önfeledt örömét...több mint nem fair...
Még jó, hogy a győztesenek szabad sírni.
6 megjegyzés:
No sírás, plíz!!!! Még akkor se, ha győztél, akkor se, ha teljesen igazad van.
"Felháborodom, tehát vagyok. A felháborodás - a mai társadalomban - a szellemi ember létének legmagasabbrendű kifejezése. Felháborodni nem személyes sérelmekért, elvi alapon, ez az entellektüel végső és legintenzívebb teljesítménye, ez az ő barikádharca." (Bálint György: Intelmek kezdő felháborodóknak)
Tudom, hogy helyzet van, mint minden évben ilyentájt. Keserű játék(?) egy díjért, egy elismerésért - aminek dicsőségnek kellene lennie. Persze ezt majd mindenki tudja, de senki nem mondja, s főleg nem tesz ellene semmit.
Wer nicht sehen will, dem hilft keine Brille!
Nikikém, csak annyit még egyszer: visszalőtték a futamot 99,9 méternél, úgy hogy vezettél, de szerencsére nem adtál ki magadból mindent, mert másodszorra is, de akkor már 100 méternél, a Te neved üvöltötték a hangosbemondóba, vagyis hogy a győztes: KIIIIIIIIIIS NIKOLETTTTTTTA
ja, a Nikolettttát remélem tőlem nem veszed rossz néven...
Felháborodás miatt sírni, az ér?:-)
Egyszerűen csak van az úgy néha, hogy eltöröik a mécses...
Amúgy csak annyit akartam írni ehhez a kommenthez, hogy: Köszönöm.
Az utolsó mondat pedig zseniális.
Virágocska, na jó, csak most az egyszer nem... :-)))
....természetesen a "Wer nicht sehen will..." mondatra gondoltam, de mire reagáltam a bejegyzésre, a Virág beelőzött az övéivel... :-)))
Megjegyzés küldése