2008. december 30., kedd
Zanza
Néhány napja nem írtam, ez persze nem jelenti azt, hogy nem történet volna semmi.
Sajnos volt közte szomorú is, nagyon is szomorú, de erről inkább nem, az előző bejegyzés akart rá utalni. Inkább jöjjön a többi.
1. Bizonyos dolgok soha nem változnak. Szerencsére. Time Cafe, Budapest, Ráday utca. A Lánchíd az esti fényekben. Siklóval fel a várba, aztán gyalog lefelé abban a farkasordító hidegben, mert ugye "olyan jó néha érezni, hogy élek."
2. Szar a gyomrom. Őszintén szólva nagyon várom a jövő hétfőt, amitől végre visszakerül minden a régi kerékvágásba. Nem akarok ünneprontó lenni, jó ez a lazítós-családos-barátos- ünnepes év vége, de én már nem bírok kaját látni. Nem mintha egyszerre olyan baromi sokat, netán nehezeket ettem volna, hanem az a mindig, folyamatosan, állandóan egy kicsit ebből is, abból is. S mivel az ország gyakorlatilag két hétre úgy ahogy van, bezárt, a futógépet sem látogattam a szokásos mértékben, maradt csak a korcsolya, és ebből a punnyadásból marhára elegem van. Hétfőn este kosár :-)))
3. Hat hét, hat tánc. Kulka János, Vári Éva. Ma megnéztem a Petőfiben. Zseniális egy darab, benne két zseniális színész ugyanilyen játékával. Könnyed, vicces, nevetős, elmélkedős, vidám, szomorú, mély, táncolós 110 perc, amelynek nincs egy unalmas pillanata sem. És az jó, úgy kijönni a színházból, hogy több lettél...
4.Év vége. Vége az évnek. Holnap az utolsó nap.Nem tudom, örüljek-e vagy sem. Egyrészt nem bánom, hogy vége, másrészt ki tudja, mi jön. Mondjuk, pont ez benne a szép. Titok, meglepetés. Majd meglátjuk.
Címkék:
Hat hét,
hat tánc,
Kulka János,
Lánchíd,
Petőfi Színház,
Ráday,
Time Cafe,
újév,
Vári Éva
2008. december 27., szombat
God
"Vajon Isten megbocsájtja azt, amit egymással teszünk?
Aztán körülnézek, és rájövök, Isten már rég lelépett innen"
Aztán körülnézek, és rájövök, Isten már rég lelépett innen"
2008. december 21., vasárnap
Kultúrház
Ritkán sikerül filmnek folytatása jóra. Örülök, hogy a Valami Amerika2 azon kivétel, amely, mint tudjuk, erősíti a szabályt.
Szóval, nem volt könnyű a feladat, Herendi Gábor hét évvel ezelőtti filmje azon túl, hogy igazi kasszasiker lett, visszaadta a reményt: lehet a film, ha magyar, jó. A Valami Amerika nem az a ködös-gondolkodós-érthetetlen művészfilm, hanem a jó értelemben vett közönségmozi, poénokkal, rengeteg nevetéssel,eredeti ötletekkel, felejthetetlen Schütz Ilával, akkor, azóta felfedezett fiatal színészekkel. Film, ahol csak egy dolgunk van: nevetni, élvezni, és néha odanyúlni a pattogatott kukoricás dobozba.
A Valami Amerika2-ben aztán minden folytatódik, jön egynéhány új szereplő (Csuja Imre itt is k...a jó, Tompos Kátyáról nem is értem, miért nem hallottunk még eddig a mozikban (amúgy a Nemzetiben játszik a csaj), minden régi poén újból előjön, és ez jól is sül el, egy percig sem erőltetett, gagyi vagy béna, mi több, tök szerethető film, jah, jók a zenék...
És hát, nehogy elfelejtsem. Divinyi Réka. A Jolly Joker. Úgy tűnik, a jó magyar film receptje mostanság így kezdődik: "Nyerd meg magadnak Divinyi Rékát..." Szóval, a Csax szex és más semmivel berobbant fiatal forgatókönyvíró párbeszédeit már a Kaméleonnál is n agyon dícsértem, hát most is jó emberre bízta Herendi a könyvet.Vagyis a mozit.
Nekem tetszik, szerintem ebben a végeláthatatlanul hosszú karácsonyi-szilveszteri ünnepsorozatban nézzétek meg. Moziban. Nem letölteni, lelopni a netről, hanem szépen széles vásznon adózni a magyar mozi oltárán :-))
És a másik. A kedvenc. Az egyik kedvenc. Bächer Iván. És az ő új könyve, a Névsorolvasó. Emberportrék, vagyis portrék, mindenféle emberekről. A szomszéd néniről, a színészről, a cseh íróról, a rendes emberről, a hegedűemberről, a közösség emberről, a gyerekgyáros emberről, a hírlapíró emberről. Tele van olyan mondatokkal, hogy az ember egy pillanatra szinte elszégyenli magát, hogyan is van mersze tollat, vagyis billentyűzetet ragadni, aztán meg inkább issza, issza csak a betűket, mint valami sivatagi vándor a vizet.
Most jók ezek az álmos téli esték.
Címkék:
Bächer Iván,
Névsorolvasó,
valami amerika2
Téli napforduló
"A nyári napforduló az északi féltekén június 21-re, a téli pedig december 21-re esik, a déli féltekén éppen fordítva. A decemberi téli napfordulón az északi félteke a legtovább marad árnyékban, ezért ott ekkor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. A téli napfordulótól kezdve a nappalok hosszabbodni kezdenek..."
YESSSSSSSSS! :-))))
2008. december 20., szombat
love actually
2008. december 18., csütörtök
Csúszka,
az nagyon jó, kikapcsol, megmozgat, fejet szellőztet, izmokat éreztet, felszabadít, régi emlékeket hoz elő,
jó, hogy van egy darabka tél itt a városban...
És kipróbáltam az új korimat, amit a Jézuska adott ide előlegbe. (Naugye,mondtam én, van Jézuska :-)) )
Menjetek korizni :-)
2008. december 16., kedd
Bűn és bűnhődés
Ha egy perccel korábban indul. Vagy később. Ha az egyik kollégával hosszabban elbeszélget. Vagy rövidebben. Ha egy kilométerrel/órás sebességgel gyorsabban megy. Vagy lassabban. Ha nem dolgozik annyit. Ha többet alszik. Ha nem olyan fáradt. Ha még az utolsó kilométeren is száz százalékkal koncentrál. Ha nem alszik el a volánnál. Ha...
...akkor most nem fekszik kórházban, mert akkor nem okoz közlekedési balesetet, akkor nem hal meg az a 25 éves fiú, akkor tudná, hogyan folytassa az életét, akkor nem bűnhődne, míg csak él, akkor nemcsak a teste, a lelke is meggyógyulna egyszer...
...Ha nem ismerném gyermekkorom óta, ha nem vele koptattam volna az iskolapadot, ha nem vele építettem volna sátort a nagyhegy tetején, ha nem neki mutattam volna meg, hogy kell az aszfalton is fejen állni,ha nem buliztam volna vele annyit...
...akkor talán elintéztem volna azt a múlt keddi újsághírt egy "hú, ez de szar"-ral, mert akkor egy arctalan valaki lenne a többi között, és akkor talán nem utáltam volna annyira ezt a mai reggelt, amikor zaklatottan felhívott az apukája, hogy írjunk néhány sort a fiú feleségének,szüleinek...
És ha az ember ilyenkor tudná a választ a miértekre, arra, vajon mi a jobb, a helyesebb, mi az igazi büntetés, lehet-e megbocsájtani, elfelejteni, túlélni, túllépni,
nekünk meg okulni, hogy ne rohanjunk, figyeljünk oda a másikra, élvezzük a nekünk adatott pillanatokat, mert ki tudja, velünk, mikor, mi...és egyáltalán nem utolsó sorban ne merüljünk el nyakig a pitiáner problémáinkba... Mert azok nem léteznek,jórészüket mi kreáljuk saját magunknak, hogy majd adott pillanatban jóóóól tudjuk sajnálni saját kis életünket. Ahelyett, hogy szimplán csak őszinték lennénk legalább önmagunkhoz, és megpróbálnánk kihozni a legjobbat belőle.
Hát, ennyi.
...akkor most nem fekszik kórházban, mert akkor nem okoz közlekedési balesetet, akkor nem hal meg az a 25 éves fiú, akkor tudná, hogyan folytassa az életét, akkor nem bűnhődne, míg csak él, akkor nemcsak a teste, a lelke is meggyógyulna egyszer...
...Ha nem ismerném gyermekkorom óta, ha nem vele koptattam volna az iskolapadot, ha nem vele építettem volna sátort a nagyhegy tetején, ha nem neki mutattam volna meg, hogy kell az aszfalton is fejen állni,ha nem buliztam volna vele annyit...
...akkor talán elintéztem volna azt a múlt keddi újsághírt egy "hú, ez de szar"-ral, mert akkor egy arctalan valaki lenne a többi között, és akkor talán nem utáltam volna annyira ezt a mai reggelt, amikor zaklatottan felhívott az apukája, hogy írjunk néhány sort a fiú feleségének,szüleinek...
És ha az ember ilyenkor tudná a választ a miértekre, arra, vajon mi a jobb, a helyesebb, mi az igazi büntetés, lehet-e megbocsájtani, elfelejteni, túlélni, túllépni,
nekünk meg okulni, hogy ne rohanjunk, figyeljünk oda a másikra, élvezzük a nekünk adatott pillanatokat, mert ki tudja, velünk, mikor, mi...és egyáltalán nem utolsó sorban ne merüljünk el nyakig a pitiáner problémáinkba... Mert azok nem léteznek,jórészüket mi kreáljuk saját magunknak, hogy majd adott pillanatban jóóóól tudjuk sajnálni saját kis életünket. Ahelyett, hogy szimplán csak őszinték lennénk legalább önmagunkhoz, és megpróbálnánk kihozni a legjobbat belőle.
Hát, ennyi.
2008. december 14., vasárnap
2008. december 11., csütörtök
Woody
Vicky és Cristina New Yorkból elmentek Barcelonába, hogy aztán ott összetalálkozzanak Javier Bardemmel (nem véletlenül Oscar-díjas a pasas...) és Penelope Cruz-zal, hogy ebből olyan igazi laza, Woody Allen-es, merengős, vicces, "nademostakkorvaneigaziszerelem" film kerekedjen. Jóóóóó.
Scarlett Johansson pedig fantasztikus.
2008. december 7., vasárnap
Három
napig szülinap, lassan, meghitten, csendesen indulva, szombaton bulisabbra, vasárnap családiasra váltva,
más volt, jó volt, nem volt híja finom vacsinak, bornak, tortának, barátoknak, odafigyelésnek, szeretetnek, és ez most nem a fontossági sorrend volt.
Tök jó nekem :-))
P.S.: És a Mikulás márpedig létezik!! :-)
2008. december 5., péntek
Pontosan
egy évvel ezelőtt volt az eddigi legkedvencebb szülinapom, meglepetésekkel, szeretettel,odafigyeléssel teli...
Az egyik legjobb nap eddigi jóóó sok évemben :-))
Az egyik legjobb nap eddigi jóóó sok évemben :-))
2008. december 1., hétfő
Kormányközlemény
A gazdasági válság, és az emelkedő energiaárak miatt arra
kényszerültünk, hogy kikapcsoljuk a "fényt az alagút végén".
A kellemetlenségért elnézést kérünk.
:-))
kényszerültünk, hogy kikapcsoljuk a "fényt az alagút végén".
A kellemetlenségért elnézést kérünk.
:-))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)