Good Will Hunting

Zseniális. Imádom. Már vagy százszor...

Coctail

Sex on the beach
5 cl vodka
3 cl baracklikőr
5 cl narancslé
5 cl feketeribizlilé

Az összes hozzávalót pár darab jéggel a shakerbe tesszük, alaposan összerázzuk, a poharunkat tört jéggel félig megtöltjük, majd ráöntjük az italt... Hmmmmm :-))

Maaaaaaaaaaaajdnem így csináltam én is, mint alább...:-))))

Bejing

Erő. Kitartás. Harc. Fájdalom. Szendvedés. Öröm. Feladni. Továbbmenni. Gyakorlás. Szorgalom. Sors.Vér. Veríték. Áldozat. Alázat. Muszáj. Játék.Tisztelet. Küzdelem. Bátorság. Tudás. Lélek. Szív, szív, szív. Lendület. Továbbvisz. Megakadályoz. Ész.Drukk. Szerencse. Izgalom. Izom. Hit.Csapat. Együtt. Egymásért. Magadért. Magány. Közöny. Siker. Csillogás. Bukás. Pénz. Hiány. Könnyek. Elfogyott mind. Tisztelet. Mindegyikőjüknek.Peking. Arany. Három.Köszönjünk.

Negyedik

Vízilabda, nők, bronzmeccs, Ausztália-Magyarország 9:9, büntetőkkel 3:2

"Néha vereséget szenvedünk, de a vereséget úgysem kerülhetjük el. Ezért aztán még mindig sokkal jobb, ha az álmainkért vívott harcban veszítünk el néhány csatát, mintha úgy szenvedünk vereséget, hogy azt sem tudjuk, miért harcolunk"

Mezítláb

Egy nap, amikor felkelsz, és rájössz, hogy abszolút semmi, de semmi dolgod nincs. Szabadság, fene nagy. Mintha a lottón nyertél volna, de azért mégsem, mert ezért az egyetlen napért is nagyon, de nagyon keményen megdolgoztál. Hogy aztán értékelni, élvezni tudjad minden pillanatát. Egyesével. A nyár maradéka, mezítláb,Balaton, strand, víz-, lángos és naptejillat, újságok, relax, úszás (majd'megdöglik...- már megtárgyaltuk, BB,szürreális élmény volt...), napelemek feltöltése, meg egyáltalán, csak úgy lenni, feküdni, érezni... jóóóóó :-))

Félidőben

Olimpia, mi más? Hisz nem lehet úgy mostanság kollégákkal, barátokkal,bárkivel úgy beszédbe elegyedni, hogy ne Peking jönne szóba, meg az eddigi csúfos vagy éppen nem csúfos szereplésünk. Merthogy a vita tárgya éppen ez. Félidőben járunk és nincs arany. Ez kinek a hibája? A sportolóké? A hülye politikáé? A miniszterelnöké magáé? A MOB-é? A sportvezetőké? Mert nincs utánpótlás? (ez mondjuk nagyon, de nagyon is igaz!!!! ) Mert nincs pénz? Ha meg nincs pénz, azt eddig is tudták, miért jósoltak, vártak mégis öt-hét aranyat? És ha egyszer nincs pénz, akkor mitől tudott mégis világbajnoki aranyérmes lenni az a férfi kardcsapat, amelyik most meg alig bírta elcsípni a hetedik helyet? És különben is, miért nem jó a hetedik hely? Miért kell Pars Krisztián negyedik helyére azt írni pl. az indexen, hogy CSAK a negyedik? A világ negyedik legjobb dobóatlétája az nekünk smafu? Nem tudjuk értékelni az ezüstöket, bronzokat, negyedik-hatodik helyeket, amelyekből viszont szereztünk bőven? Gyorsan meg kellene nevezni végre a bűnbakokat, bár pl. a már említett Pars vagy éppen Igaly Dia is sportszerűen bevallotta, hogy ők rontották el, nem okolnak semmit és senkit mert abban az adott helyzetben ők teljesítettek úgy, amelynek a negyedik, meg a 13. hely lett a vége... És különben is, mindenki dopplingol, neeem? De ha mindneki doppingol, akkor mégis mi dönt mégis mindig más javára? A még jobb dopping? Az, hogy fejben jobban ott van? Az, hogy lelkes, küzd, kockáztat, mindent egy lapra tesz fel, belehal, koncentrál, soha nem ad fel, lelke van és szíve is, ami űzi, viszi, hajtja előre?

Nem tudom. Mint ahogy biztos a nálam sokkal okosabbak sem. Talán egyik sem, talán mindegyikből egy kicsi. Szóljon, aki tudja. Minden esetre miért lenne más a sportolók "kasztja", mint az ország úgy egyébként?! Mitől ne lennének ők ugyanúgy kiábrándultak, elkeseredettek, szomorúak, motiválatlanok mint édesmindenki?!

Eszembe jutott, egyszer hallottam valahol, hogy egy ország nagyságát, milyenségét az mutatja meg, hogy bánik a kultúrával, a színészeivel, a sportolóival. Meg tudnám folytatni a sort: a kismamákkal, a mozgássérültekkel,a nőkkel, az idősekkel, meg aztán a fiatalokkal, gyerekekkel, férfiakkal, a dolgozókkal....

Szóval, asszem, egy cseppet sem kéne csodálkoznunk, hogy most egyelőre itt tart ez az olimpia. De szerintem tilos feladnunk. Én szurkolok, (magamnak, magunknak, az országnak meg úgy egyébként is) ugyanis még nagyon nincs vége a játékoknak. :-))

Tonight

Van úgy, hogy egyszerűen csak szembejön veled egy dal, és megment.


P.S.Varázslatos az éj ma.

A nap,

amikor be akarod szippantani magadba az utolsó nyári esték hangulatát, mintha nem tudnád, hogy az elvesztegetett pillanatokat bepótolni késő...
De azért megpróbálod. És jó. Még jó.

...izzik a galagonya

egyre inkább erősödni látszik bennem a felismerés, mely szerint "őszülünk", ugyanis azon túl, hogy már a 19 óra 40-es futás indulás is későinek bizonyul, és tegnap hajnaltájt "röpködtek a mínuszok" (mondhatni k'rva hideg volt), ma megpillantottam, hogy bizony piroslik a galagonya és a csipkebogyó is a kerékpárút mentén. Hát ez van. Ha tetszik, ha nem.

Egyébiránt a hétvége krónikájához hozzátartozik, hogy péntek éjszaka megnéztük az új Batman filmet, ami frenetikus (pedig hozzáteszem: nem vagyok egy batman rajongó, asszem ez volt az első opus, amit végignéztem), és hundertprocentlich egyet értek az indexes kollégával, aki szerint Heath Ledger Joker alakítása "vegytiszta zsenialitás". De, idézhetném BB-t is, aki azt mondta: "nah, az ember tényleg komolyan vette, hogy a csúcson kell abbahagyni". (tudjátok, meghalt gyógyszer/kábítószer túladagolásban). Szóval: látni kell.

Van is a filmből egy kedvenc mondatom: "az őrültség olyan, mint a gravitáció. Csak egy kis lökés kell neki."

S ha már krónika, akkor jöjjön a szombat este, amikor is inkognítóban beálltam egy éjszakai bárba pultosnak-felszolgálónak, hogy szülessen belőle egy riport, a végeredmény hét vége körül olvasható, látható...
Hajnalban aztán haza, és már le sem feküdtem, hogy élőben láthassam, amint ez a Cseh Laci gyerek valami hihhhhetetlen nagyot úszott (még jóóó, hogy az MTV nem az NBC,én meg nem vagyok valami idióta amerikai, aki képtelen lennék hajnalban felkelni,hanem igazodjon inkább az egész olimpia az ÉÉÉNN, és a nagy USA napirendjéhez.Brrrr....) és örültem, de nagyon annak az ezüstnek... Mert ezzel a Phelps-szel kapcsolatban azért mondhatni vannak kétségeim, de ezt majd máskor. Tessék szurkolni.

Helyzetjelentés

Jóóóól kifáradtam, amíg letekertem Almádiba egy fagyira,illetve leginkább vissza, a hegymenetben, de nem számít, szeretem érezni, amint működnek az izmaim, aztán paradicsomos mozzarella, meg kellemes csevej egy régi baráttal, és már csak egyet kell aludni, hogy végre kezdődjön az olimpia... hát, mára ennyi... :-)

Viharlesők

Viharos időket élünk mostanság, és most szó szerint értem. Nem emlékszem, hogy "az én időmben" lett volna-e ilyen nyár, amikor menetrendszerűen minden este megjött a vihar. Fény-és hangeffektus, égszakadás, földindulás, dörgés, villámlás. Tisztára, mint a trópusokon.Vagy valami középkategóriás sci-fi-ben.

Amúgy meg imádom a vihart. Az idén bámultuk is este/hajnaltájt (épp mikor...) elég sokszor, amikor a hideg és a meleg összecsap, talán mintha valami olyasmit kiabálnának egymásnak, hogy "na gyereeee öreeeg, lássuk, ki az erősebb". Az elemek harca. Gyönyörű. Ma este épp Füreden ért minket utol, vagy ki tudja, értük mi utol, lényeg, hogy a kedvenc Karolinánkban ültünk, meg előtte a mólón bambultuk, ahogy haragoszöldre váltott a víz, a hajók hánykolódtak,az árbocok csilingeltek, a szél fújt, az egész Balaton felett az ég pedig egyetlen vastag fekete takaró volt, és akkor megkönnyebbülésként végre elkezdett esni. Szürreális, de élmény. Most pedig, így hajnali kettő tájt felfrissült, esőillatú, szépséges, nyugodt éjszaka, mintha mi sem történt volna, mintha az időjárás felelős csak röhögne egy jót a markába, hogy "ti meg nem értitek a tréfát?!"

És itt van még egy dal, akkor is, ha már csak két órával is, de túl a hétfőn. Az egyik nagy-nagy kedvenc. BB, neked. Tudod," sok a gond ha az ember egyszer, csak egyszer él" :-))

Cenzúrázva

Olimpia rajongó vagyok, tudjátok, már mondtam. 1988-tól (pedig akkoriban még zsenge, ártatlan és boldog gyermekéveimet tapostam :-) )teljesen tisztán és világosan emlékszem Egerszegi meg a többeik érmeire, mi több, életem első és eddigi egyetlen versét is Egérke győzelme ihlette. Továbbá megszállott módon képes vagyok végignézni a röpke 5-6 órás megnyitó ünnepséget, meg mindenfajta sportágat, amit ép eszű ember szerintem meg nem néz, és persze meghatódom, sírok meg minden, amikor nyerünk vagy valami dráma van. És egyáltalán nem mellesleg én még hiszek az olimpiában. Tudom, tudom, hogy hülye vagyok, ez már rég nem arról szól, mint kellene, de valahogy nekem ez még mindig valami szent dolog, valami, ami nem csak sport, hanem eszme, valami olyasmi, mint a "szabadság, egyenlőség, testvériség", meg "gyorsabban, magasabbra, erősebben" és demokrácia, tisztesség, munka, sportszerűség, satöbbi, satöbbi.

Éppen ezek miatt mérhetetlenül felháborít és aggaszt ez a Peking dolog. Kicsit izgulok. Már nem csak a mindenki által ismert előzmények, hanem az életbe léptetett CENZÚRA (meg az egész rendezvény)miatt. Korlátozzák ugyanis az újságírók és minden odaérkező külföldi internet hozzáférését! Elképzelni nem tudom, hogy az a töketlen (bocsánat!) NOB mi a fenéért nem tiltakozik, kéri ki magának minden, a demokráciában hívő ember nevében! Hogy lehet, hogy egy eseményen, amely pontosan a "népek barátságát", az egyenlőséget, a sportszerűséget hivatott képviselni, ott az olimpiáért felelős szervezet asszisztál egy ilyen antidemokratikus hozzáálláshoz?! Persze-persze, ne legyek már naiv, pénz, hatalom, politika meg minden... mert minden bizonnyal a rendezés jogát sem kellett volna talán még Pekingnek odaítélni... Mint ahogy mi is pontosan tudjuk, hogy két évtizeddel a rendszerváltozás után is milyen kőkemény lemaradásaink vannak nyugati szomszédainkkal szemben gondolatiságban, hozzáállásban, életszemléletben, ők aztán meg nemhogy utána, kőkeményen benne vannak még...

Szóval, nem értem, és izgulok. Remélem, nem lesz baj. Én minden esetre szorgalmasan drukkolok, az tuti.