Sarokba szorítva,

el(le-) fáradva, tetőtéri melegtől kitikkadva, állandóan rohanva,határidőktől szorongatva, túlvállalva,túlélésre játszva, időt kérve, alvásra/pihenésre/kikapcsolt telefonokra/ számítógépmentes létre várva... de már csak péntek délig, mert akkor útnak indulok végre...

Jah, ezt pedig most olvastam valahol. Teccccik :-)

Egy idős bácsitól a századik születésnapján megkérdezték:
"Hogy lehet az, hogy te mindig boldog vagy?"
Az öreg azt válaszolta:
"Minden reggel, amikor fölébredek, választhatok:
Boldog legyek ma, vagy boldogtalan?
...és én a boldogságot választom..."

Foci. Mi más?

Látva ezt a ritka szar spanyol-olaszt, az az ötletem támadt, hogy egyszerűen nem kéne tovább engedni azokat a csapatokat, amelyek nem képesek kilencven (!) perc alatt egyetlen árva gólt valamilyen módon a kapuba juttatni. Aztán ahogy BB mondta, legfeljebb csak hárman (vagy akkor ketten, mittudomén...)lesznek a legjobb négy között...
Ezzel a nagy ötletemmel most persze lehet, hogy nem leszek népszerű, de sebaj :-))


Amúgy a hétvége többnyire munkával telt krónikájához hozzátartozik, hogy sikerült picit strandolnom végre, és ez jó. A strandolás sokféle szempontból jó, de leginkább azt szeretem benne, hogy lehet figyelni az embereket. Érdekes kis epizódokat,sztorikat, vitákat, okfejtéseket, családi drámákat bírok kifigyelni a kockás/ meztelen nős/pókemberes törölközőkön/plédeken.

Ez+az

Először is, muszáj elmondanom, hogy kissé neheztelek saját magamra. Ugyanis hagytam magam mindenféle szóbeszédek által befolyásolni, és az általam napok óta mondogatott "az oroszokból még kinézek valamit" ellen fogadni. No, nem, nem az a bajom, hogy az egyébként remek tippelési sikerszériám ezzel megtört, hanem az, hogy az eddig jól szuperáló megérzéseim ellen tettem. Ismét egy tanulság: az első megérzés az ösztönös, a jó, ez nem hagy cserben.

Egyébként pedig abszolút boldognak kell lennem, úgyanis a tippmix-en (igen, újabb szerencsejátékba bonyolódtam, de kizárólag 200 forintam szánok rá!!!!) sikerült nyernem némi kis kávépénzt, ma pedig ismét eltaláltam a spanyol-görög meccset, úgyhogy immáron asszem 7. alkalommal vagyok nyerő a szerkesztőségi tippjátékban, úgyhogy listavezetőként várom a holnapi nmeccset, no meg persze az aprópénzt :-)))

Tök más téma: délután olvastam az indexen, hogy "Comedy Central nevű vicces műsorokat sugárzó és gyártó adó betette a lábát Magyarországra, és októbertől megpróbálja felvidítani a lakosságot. "
Nah, ezzel nincs is semmi baj, ha nem a VH1 adó helyére akarnák bepasszítani baromi jó érzékkel. Ugyanis véleményem szerint az egyetlen normális, hallgatható zenecsatorna, ahol nincs túl sok reklám, meg idióta-gagyi animációs ökörség, meg "olyanakaroklennimintbeyonceknowles" vagy "legyélteasajátjustintimberlake-m" című marha nagy kaliberű baromság. Viszont van zene, sokféle. Gondolom, az eszébe sem jut majd senkinek, hogy minket, akik szponzorálják ezt az egészet, megkérdezzenek. Egyáltalán, kell-e ez nekünk, de ha már le is nyomják a torkunkon, akkor talán megkérdezhetnék: nem-e az a fos (bocs, de erre egyszerűen nincs jobb jelző) viva tv vagy valami zone klub helyére kellene-e betenni esetleg, netalántán, nem pedig az egyébként hallgatott zenetévé helyett. Amúgy igazuk is van: mi jogon akarunk mi itten belepofázni mindenbe. Nah, ennyit erről. Mindenesetre ha valami papírt kell aláírni a VH1 megmentéséért, szóljatok!

Amúgy fantasztikusat bicajoztam ma este ismét, egy laza Veszprém-Almádi, jó kis tempóban, eső utáni illatkoncentrátummal,kis agyszellőztetéssel, némi erőlködéssel, izomhasználattal megspékelve, de csak azért, mert "olyan jó érezni, hogy élek" :-))))

i love this game

Minden bizonnyal a ma esti meccsel lezártuk az idei kosarasévadot. Ha szerencsénk van, jövő hétfőn talán még jók vagyunk egy játékra, de aztán nyári szünetel a rangadóknak színteret biztosító Cholnoky suli.

Szóóóval, az egész még kábé 9 éves koromban kezdődött, amikor a suli udvarán "kinézett" magának a kosáredző. Ez nem volt éppen nehéznek nevezhető tény, ugyanis messze kimagaslottam a többiek közül. Akkoriban ezt persze naaaagyon utáltam, de úgy gimi tájékán hála a szintén a 175-ön felüliek táborát szaporító Hegyi Vikinek, rájöttünk: igenis sokkal jobb magasnak lenni. No, de ez csak kis mellékszál, nem akarom az élettörténetemet, vagyis kosaras pályafutásomat hosszan taglalni, lényeg a hétfő esti (vagyis BB,a keddcsütörtök :-)) ) játék, a szent nap évek óta, amikor este összegyűlünk, Ottóka, Kiliánlaci, Misi, Petra, Reni, Thomas, Gyuri, Peti, Laci, Zoli meg én (és a csapat teljes jogú tagja még a Bényi házaspár is, akik Lucababa születése után egyszercsak visszatérnek a játékba, hacsak Virág nem sértődött meg egyszer s minden korra :-)) ) és futunk, szaladunk, passzolunk, kiabálunk (akadnak hisztizők is!!!), káromkodunk, védekezünk,esünk-kelünk, küzdünk, bátorítunk, akarunk, ahol a mini drámák ellenére megtapsoljuk az ellenfél szép dobását, ahol nem haragszunk arra, aki kihagyja a ziccert (na jó, azért kicsit...), megköszönjük a jó passzt, és egyáltalán: jól érezzük magunkat.

A sportról már írtam többször, de ebből sosem elég, mert része a mindennapjaimnak, és nem lehet elfelejteni, hogy gyerekként mennyit kaptam az edzésektől, a játéktól, megtanultam küzdeni, hajtani, szurkolni, nyerni, veszíteni, csapatjátékos lenni, meg kaptam rengeteg élményt, barátokat, örök pillanatokat, szóval remélem, majd még nyugdíjas koromban is rohanok edzésre :-)))

Nyerteeeeeeeeeem!

Csak annyi: hihetetlen, és én magam sem hiszem el, de ezt a meccset is eltaláltam!!!!! Éljenek a törökök!!!!

Előzmények az előző bejegyzésben....

P.S.: Jééézusom! Még a végén értek a focihoz?! :-)))

Sport/fogadás

Nyertem. 1400 forintot kereken. Mint sejthetitek, itt nem az összeg maga a lényeg, hanem az érzés: nyertem. No, meg egyáltalán nem utolsó sorban az, hogy min. FOCIN, kérlek szépen, kedves Olvasó. Mint azt nemrégiben már kifejtettem, életem napjait nem mondhatnám, hogy éppen a futball meccsek köré csoportosítom, de hát már akkor is elmondtam: azért vannak dolgok, amelyeket muszáj látni. Na hát így vagyok ezzel a foci eb kérdéssel is, pláne, hogy pénzügyileg is érintett lettem. Mert kérem, komolyan benne vagyok a szerkesztőségi sportfogadási akcióban, amelyet bevallom, jelentős mértékben élvezek. Én vagyok ugyanis, aki különösebb előképzettség vagy háttérismeret hiányában mondhatni ösztönből vagy szimpátiából tippelek. Persze, némi alapinfóim a fociblogokról, sporthírekből, öt percnyi meccsbe pillantásokból azért vannak, ezek alapján próbálok naponta két meccset megtippelni, mérkőzésenként kemény 100 forintot kockáztatva ezzel. Ééééés, a női megérzés, a kezdők szerencséje, Fortuna kacsintása, vagy mittudoménmi, de tegnap a svéd-görög 2:0 hozott a konyhára 1400 pénzt, és azért nem a dupláját, mert Novothny kolléga is hasonlóképpen tippelt.

De, csak, hogy tudjátok: a sikerszéria ma tovább folytatódott (gyorsan le is kopogtam), ugyanis a meccs végét jelző sípszó előtt két-három perccel imáim meghallgatásra találtak, és a portugálok berúgták a 3. góljukat, így bejött a csehek elleni 3:1-es tipp is :-)) Most Vdp kollégámmal osztozom a nyereményen és a dicsfényen, de hát ez semmit nem von le az érzés értékéből :-))) Azért persze remélem, a boszorkányság vádját megúszom :-)

Szóóóval, egyelőre így állunk, most megy a svájci-török meccs éppen, még lehet bármi, én 2:1-es török győzelemre fogadtam, de szűk fél óra múlva kiderül, mi a dörgés. Őszintén szólva már nem reménykedem (na jóóóó, csak egy kicsit.. :-)) ), ugyanis azt már magam is durvának tartanám, ha ezt is eltalálnám.

Minden esetre remélem, Fortuna nem hagy el mostanság, és sikerül még némi aprópénzt kávézásra-sütire, további sportfogadásra összeszednem :-))

Egyébiránt háttérinformációként fontos megjegyezni (hogy miért is örülök én ennek annyra...), hogy abszolút nem kenyerem a szerencsejáték. Aki jól ismer, az tudja, ha véletlenül háromhavonta egyszer veszek lottót (amikor már csak ezt az egyetlen utat látom, hogy durvángazgadlegyek :-)) ), akkor kábé négy-öt hétbe telik, mire utólag a neten meg bírom nézni a számokat. Gondolom, azt sejtitek, eddig még szerintem egyetlen számot sem sikeredett eltalálni, nemhogy még netán kétszáz forintot is nyerjek...

Hát, ezek vannak mostanság. Izgulok, tippelek, drukkolok ezerrel.

P.S.: ezt most muszáj leírnom: "szíve szerint szíven szúrná magát a szögletzászlóval"- hát, ezt az aranyköpést bírta beszólni a kommentátor az imént. És még mindig kéne egy török gól a sikeremhez...

allegro

"Végül is ketten maradnak

Isten és a bor"


könnyű, gyümölcsös, szamócás illatú üdítő rosébor, friss, ropogós savakkal... Koczor Dóra Allegro-ja. Meg kell kóstolni. Ilyet csak egy nő csinálhat :-))))

Álom

álmodott valamit, ráadásul nappal, nem is éjjel, ez még veszélyesebb, és most az a baja, hogy én nem azt álmodom, amit ő, pedig az igazi az lenne, ha kompatibilisek lennének az álmaink, de ha egyszer nem, akkor mi van, neki baj, nekem meg nem annyira, csak azt nem értem meg, miért nem tűnik fel neki, hogy úgy jó álmodni, ha veled álmodnak, persze az, akit te is akarod, hogy együtt álmodjon veled, vagy ha csak úgy szabadon akarsz álmodni, szárnyak nélkül, akkor meg álmodd titokban,

amúgy álmodni meg kell, muszáj, mert álmok nélkül szart sem ér az élet...

Színház, Vágta, Kundera, pálinka...

Először is: Hegyi Viki ma komolyan megfenyegetett, hogy az utóbbi idők egymondatos helyzetjelentései után jó lenne, ha végre hosszabban megnyilvánulnék :-)))
Úgyhogy íme megkísérelem, pedig kissé álmos vagyok. Egyrészt mindjárt hajnali fél három, másrészt este iszonyatosan elfáradtam a kosár edzésen, ugyanis a terem konkrétan szauna hőmérsékletű és páratartalmú volt, na és itt rohangásztunk vagy másfél órát, ráadásul az agyamat is k..ra felhúztam... de ezt hagyjuk is, kár szót vesztegetni rá, pláne, hogy már kifortyogtam magam.

Szóóóval, a hétvége mozgalmasra sikeredett: csütörtökön színház, jó kis darab (Szerelem, ó!) Hegyi Barbarával, Lukács Sándorral és Tahi Tóth Lászlóval. Jó színészek, kellemes, vicces darab, bár az tény, hogy elég lett volna egy felvonás, mert így kicsit túl volt ragozva.De azért így is bőven az élvezhető kategóriában van.

A péntekhez a fantasztikus aromaterápiás (bodza+akác) illatú bicajozásomon kívül a Lét elviselhetetlen könnyűsége című Kundera-regény filmváltozatának német nyelvű mozizása említhető érdemben, a film mondhatom zseniális. Ritkán készül jó regényből jó film is (lásd Marquez Szerelem a kolera idején című művét, ami annnnnyira gáz filmen, hogy csak na...), de ez az. Daniel Day -Lewis, Juliette Binoche, nagyot alakítottak, főleg Juliette, de hát a francia színészekkel, filmekkel lehet, hogy némiképp kicsit elfodult vagyok.

Szombaton aztán főváros,ama ritka érzéssel fűszerezve, hogy nem kell dolgoznom hétvégén, ergó beleszakadt a nyakamba az a fene nagy szabadság,szóval Nemzeti Vágta BB-vel, meg iiiiisteni kávé a Gloria Jeans-ben, séta, duma, baromi meleg, kicsi alvás a szőnyegen, aztán hazafele Ikea, leginkább csak a kaja, meg a lődörgés miatt, de jó volt, megint. Csak úgy, mint az utána következő füredi buli, akkor is, ha meleg volt a pálinka, és marhára nem hatott ránk semmi azon az este... Amúgy, a meleg pálinkára visszatérve: hozzáértő kollégák körében történt kérdezősködés eredményeképp kiderült, tényleg szobahőmérsékleten kell inni hivatalosan, de aztán jónéhányan megegyeztünk abban, hogy lesz..rjuk, hogy írja az etikett, ha mi nem bírjuk a meleg pálinkát. Ennyit erről.

Vasárnap meg pihi, relax, jégeső, szokásos vasárnapi mozizás a csajokkat, What happens in Vegas, jó volt, vicces, röhögős, utána meg kávé, keksz, dumaparty, lelkifröccs...Kellett mindenkinek.

És most, hogy így ezt leírom, és visszapörgettem, rájöttem, hogy nagyon mozgalmas, és igazán-igazán nagyon jó kis hétvégém volt. Soha rosszabbat :-))

Most meg épp szól jó öreg Prince-től az egyik örök kedvenc, a Purple Rain, úgyhogy asszem ez tökéletes lesz elalvós végszónak :-)))