Szerintem

elmegy az ember szombat délután a szokásos újévi fogadásra az egyetemen, no, nem jókedvből, hanem munkából. Örül, hogy politikusok helyett hírös agykutató mondja a beszédet, és közben persze bőszen jegyzetel, mert tudósításokat kell szállítania a napilapba. Jegyzetel bőszen, hallgatja az agykutatót, beszéd közben néz furán, mert az ő szájízének talán túl sarkos, túl pesszimista, megüti a fülét a "nyálkás penész" szó is, amelynek később aztán jelentősége lesz a történetben...
Szóval, volt némi igazság a beszédben, de ennek ellenére szimpátiát nem vívott ki, sőt...., de ez most mindegy is, a lényeg az, hogy a tudósítás írása közben gyanútlanul beírja az ember a google-be a "nyálkás penész" szót, hadd tudja már meg, mihez is lett hasonlítva a mi társadalmunk. A biológiai definíció helyett azonnal kiugrik egy írás , ugyanezen agykutató kis híján szó szerint ugyanezen beszéde, amelyet 2010. április 8-án az akadémia dísztermében egyszer már elmondott. (csak azért nem tök ugyanaz a beszéd, mert akkor épp húsvét után voltunk néhány nappal, és meg volt említve benne az az ünnep is) És hát ez finoman szólva is oltárian ciki. Nem nekem, hanem a híres agykutatónak, aki méltán híres és okos, és nem hiszem el, hogy nem tudott volna legalább részben valami új szöveget elmondani Veszprém megye társadalmi-, szellemi, kulturális élete képviselőinek.
Ha ez egy politikus lett volna, kábé nem is csodálkozom, belőlük sokmindent kinéz a sokat látott és szívott átlagpolgár, de kedves dr. Freund Tamás, Ön most csalódást okozott nekem... (azt pedig nem tudom, hogy azok az emberek mit gondolnak a történetről, akiket mindössze ennyire méltatott a tudós, hogy egy "levetett göncöt" dobott ide nekik)