Odett. Avagy zene az emeleten

az úgy volt, hogy az egész napi elhavazás után és még rengeteg esti munka előtt baromira nem volt kedvem még este nyolckor melózni menni az egyetemi központi koleszba. ezen oknál fogva fel is hívtam GéGé fotós kollégát, hogy akkor tegyek egy gyenge próbálkozást arra vonatkozóan, hogy felejtsük el ezt az esti szívást.
de
már késő volt, mert szorgos kolléga már ott tanyázott az egyetemen, így kénytelen voltam magam odaráncigálni.
És milyen jól tettem. Mert qva jó kis program volt. Az eredeti koncepció is szimpatikus a szponzor Red Bull részéről. Zene az emeleten, azaz minden emeleten más-más koncertet lehetett meghallgatni (volt annyi eszük, hogy egymás után voltak a fellépők, nem egy időpontban)a koleszos népségnek. Én az Odett nevű csajt hallgattam (mint kiderült, ismerős már az mr2-ről), nagyon tetszett: helyes, apróka csaj, elképesztő hang, baromi jó szövegek, szóval igazán élvezetes kis esti program volt.
Leszámítva a döbbenetet, hogy az ifjúság, amelyik mégiscsak az értelmiségi rétegnek hivatott lenni, szóval az egyetemisták... hát, hihetetlenül ostoba, primitív és közönséges népség bír lenni.
És azt sem értem,hogy egy ilyen házhoz jövős (mi több, emeletre, basszus, ki sem kellett lépni az épületből), ingyenes szuper bulira mi a fenéért csak harmincan kíváncsiak?! (megszámoltam)


P.S.: eredeti terveim szerint arról akartam írni,hogy az alkotmánybíróság megtorpedózta a a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos különadóját. Persze, a fiúk eszén nem lehet túljárni, mert majd jól módosítják az alkotmányt, hogy majd úgy legyen minden, ahogyan azt ők akarják. Egy kicsit azért nem ártana elegánsabbnak lenni, azt hiszem.
É éljen a demokrácia! :-) (a véleményem természetesen hosszabb, de inkább hallgassátok meg ezt a jó kis dalt)

Rémálom a .... (tetszés szerint behelyettesíhető) utcában

Nem hittem a szememnek, amikor pénteken ISMÉT arra kanyarodtam be az Almádi útra, hogy MEGINT fel van túrva egy három méteres szakasz, ami miatt persze folyamatosan áll a forgalom. Ebben a qva utcában lassan egy éve nem lehet normálisan közlekedni, és szerintem csakis és kizárólag a Jóisten a megmondhatója annak, mi folyik ebben a városban csatornaépítés címszóval. Bár, ha már a Jóistennél tartunk, akkor szerintem már ő is réges rég elvesztette a fonalat, hogy ki, mikor, miért bont fel egy két négyzetméteres aszfaltcsíkot a logikát tökéletesen nélkülözve. Kiás, betöm, eső kimos,aztán megint kiás, betöm, betoldoz-foldoz, és ez így megy már hosszú-hosszú hónapok óta. VÉRLÁZÍTÓ!!!!

No, de még ez hagyján, mert az Almádi útnak nincs egyetlen olyan métere, amelyik ne lenne/lett volna/ éppen van feltúrva, itt nem is reménykedem én már semmiben. DE: mit látok ma?! Az eddig egyetlen normálisan, használható módon teljes egészében leaszfaltozott (kb egy hónapja használható) Egyetem utca HÁROM, azaz 3 helyen van kivájva már megint! Ezúton kérek mindenkit, aki ezt érti, írja már meg kommentben. Köszi.

És asszem nem ártana már lassan itt is letartóztatni valakit.
(P.S.:nah,az aztán meg megint egy érdekes téma, majd írok arról is...)

Anno

hajszál pontosan egy évvel ezelőtt megejtettem az évi utolsó strandolásomat a Balatonban. No nem azért, mert a maradék eszem is elment, hanem mert a tó fürdőzésre teljesen alkalmas volt. Csobbantunk is páran, néhány ráérő, bevállalós nyugdíjas, meg én. :-)
Az idén meg... ?! :-(

Van

...amikor/akinek egyszerűbb másra kenni a dolgokat. Mást hibáztatni, ujjal mutogatni, kibúvókat keresni, "igazunkat" magunknak jól bemagyarázni, ellenvéleménnyel bírókkal hevesen vitába szállni,
mintsem
beismerni gyengeségünket, szembesülni önmagunkkal, bevállalni a hibáinkat, tisztázni a dolgainkat,
s legfőképpen főszerepben lenni a saját életünkben.

Az jó,

- ...amikor nem csak álmokat szövögetünk, hanem konkrét terveket is
- ...amikor narancssárga virágokat veszünk a vázába a vacsorához
- ...amikor valami hülye filmet bambulunk együtt
- ...amikor beleolvasunk egymás újságjába
- ...amikor csak úgy ücsörgünk a töküres lakásban, és...
- ...amikor csak úgy, egyáltalán... vagyunk...és ez így nekünk jó
- ...és még csak jobb lesz...
- ...és egyáltalán:tökéletesen biztosnak lenni valamiben, az a legeslegjobb.