2009. május 19., kedd

Szabad II... (szóban és képekben)













Onnantól kezdve rögtön otthon éreztem magam, amikor Szilvi, az idegenvezető nagyjából a szigetre érkezésünk első óráiban elmondta: a görögöknél nem létezik a reggel szó, kizárólag az irodalmi nyelvben. Nincsen "jó reggelt" köszönés, minek, hisz kilenc előtt nem is kezdődik élet, a mottó pedig egész héten az volt, hogy "siga, siga", azaz "csak lassan, lassan". Abszolút egyértelmű volt, hogy ott és akkor ez most nem lehet rossz... Az meg már csak hab a tortán, hogy a sziget (Zakynthos) gyönyörűséges, hogy a szobámtól tizenöt lépés volt a Jón-tenger, ami valami olyan valószerűtlenül kék, amelyet festékből kikeverni soha nem lehetséges, ilyet csak a természet tud, vagy talán csak az isten, nem is tudom.


És ez még csak a díszlet. Díszlet ahhoz, hogy végre-végre pihenek (úgy istenigazából pihenek), csupa ismeretlen emberrel, amelyben benne van a felfedezés, az ismeretlenség, a tét nélküliség, az előítéletek nélküliség öröme, könnyűsége, díszlet a totális kikapcsolódáshoz, ahol csak az a fontos, hogy süt a nap, ahogy csak a tengernél tud, hogy barnulok, ahogy csak a tengernél lehet, hogy mindenre ráérek, hogy nem tudom, milyen nap van, s hogy hány óra, semmit sem "kell", csak "szabad", hogy finomakat eszem, jó borokat iszom, hallgatom a tengert, bámulom a hullámokat, beszélgetek ismeretlen-ismerősökkel, kihajózom a nyílt vízre, sőt, egyenesen "vízi üzemmódba" kapcsolok,mert úszom a nagy kékségben, lebegek a sós boldogságban, hogy nem mosok minden nap hajat, hogy elég egy bikini meg egy papucs, hogy igazi frappét szürcsölök, kavicsokat meg kagylókat gyűjtök, mezítláb sétálok a homokban, hogy mindenki mosolyog, hogy este táncolunk, hogy tényleg nem hallok semmi hírt, információt, nincs tévé, meg net, csakis és kizárólag boldogság van, az viszont koncentrátumban, meg szabadság, most ez is inkább így: SZABADSÁG, könnyedség, ÉLET, de az az igazi, ahogy kell, de hát hogy is lehetne másként abban az országban, ahol ezt évezredek óta gyakorolják, a carpe diem-et, az arany középutat, a bor, a mámor, a finom ételek, az élvezetek tiszteletét, ahol tele van minden leanderekkel, virágokkal, színekkel, ahol a mi kis szigetünkön tilos bezárni a kocsikat, sőt a kulcsot is benne kell hagyni, hogy ha valaki nem fér el a szűk kis utcácskákon, akkor arrébb tudjon állni, ahol mindenütt olajfák szegélyezik az utat, ahol úgy igazán dolgosak az emberek, mégis kötelező a déli szieszta, a napi betevő frappé a barátokkal, ahol minimum 85 év a várható élettartam, de rengetegen megérik a 100 évet is... szóval egyáltalán nem voltam meglepve, amikor Szilvi a görög himnuszt író Solomos-t idézte, aki szerint "Zárd szívedbe Görögországot és boldog leszel"...


... hát én most boldog vagyok, még akkor is, ha átmenet nélkül, mi több, teljesen felkészületlenül csöppentem vissza az itteni való világba, konkrétan egy szerkesztőség perpatvar kellős közepébe, de most nem érdekel, még nem, amíg kitart a barnaság, és amíg még egy eldugott homokszemet is találok valamelyik papucsomban, cipőmben, addig nem vagyok hajlandó asszisztálni ehhez az őrültekházához, és jó lenne hosszú távra megőrizni, és megtanulni, leginkább meglátni mindenkinek, hogy mi is a fontos ebben a kurva életben...




12 megjegyzés:

Névtelen írta...

mindig mondtam, hogy jók azok a lábak és többet kellene őket mutogatni :-)

nik írta...

:-))
...két hete nincs rajtam hosszú gatya :-)

Névtelen írta...

Nekem meg 6 napja nincs bekapcsolva a telefonom... Se az Email. Most úgy tűnik, nincs is kedvem bekapcsolni egyiket sem. Már attól is elszoktam, hogy keressem a zsebemben.
valahogy jó ez Így.
Az a fura, hogy nincs motivációm dolgozni sem, ezek szerint ez tényleg igazi nyaralás!

nik írta...

ooooh, tudom én, mennnnnyire jó is az :-)) kurvára hozzá lehet szokni (és még nehezebben vissza...)

Örülök, jól csinálod :-))
(eltekintve attól, hogy aggódtam már...szerencséd, hogy élsz, mert különben tudod...:-)))) )

gégé írta...

Emilt én sem keresem a zsebemben,a telefonon meg senkinek sem hiányoztam hál mindenkinek, aki nem keresett, tök jó ez a kis csetes beszélgetés itt alant, én ugyanilyen hangulatban vagyok, úgyhogy Értelek Benneteket, sziasztok, gégé

nik írta...

akkor már csak azt kell majd kurva jól csinálnunk, hogy kitartson, jó sokáig, talán az a mentás limonádé vagy a karamellás frappé ott a vízparton segíthet, nekem eddig bejött :-)

Névtelen írta...

Még mindig kitartok, telefon kikapcs. Már az összes elérhető másik számon üzentek, hol vagyok. Imádom, ha kicsit pánikolnak körülöttem :-)

Sajna holnap repülőre kell szállni.
Reménykedem benne, hogy a Katerina kitart, csak az a baj, hogy ilyenkor sokan használjuk, olyan pesti lények is, akiknek semmi keresnivalója ezen az irányÍtószámon.

nik írta...

Tudtam, hogy imádod, és még értelek is, de azért picit kinyírhatlak, igaz? :-)))
De tényleg csak egy nagyonpicit:-))

Katerina kitart, nyugi, egyszerűen csak nem szombat este kell menni,ééés van egy nagyon fini madártejes süti, majd megmutatom,ha adsz egy falatot a túrótortádból :-))

Jó hazautat.

névtelenasarokról írta...

melyik részén voltál a szigetnek?
és miért épp most?

nik írta...

Laganasban,az egyik legkedveltebb hely, kábé 10 kilométerre a fővárostól, szép kis hely :-)
De bejártuk az egész szigetet, szerintem gyönyörű.
A "miért épp most?" -kérdést nem tudom, mire érted... Ha a májusra, akkor szerintem tök jó elő-vagy utószezonban nyaralni, mert nyáron semmi értelme elmenni a Balatonról :-)
Kielégítő a válasz? :-))

névtelenasarokról írta...

őőő, talán?:)

nem voltam még előnyaraláson, utószezonban már igen, tapasztalatlanságomból jött biztos a kérdés:) gondolom az árak is hasonlóak szezonon kívül.

és bár szeretem a Balatont, lazán elmegyek belőle augusztusban a több éve visszaköszönő hétvégi kellemetlen időjárás miatt.

nik írta...

Nekem is ez volt az első előnyaralásom. De rákaptam az ízére, úgyhogy remélem, nem az utolsó. Csak ajánlani tudom :-)