2010. február 16., kedd

És Rómeó. És Júlia.


Shakespeare és a klasszikus sztori. Egy kicsit másként. Na jó: nagyon másként. Rudolf Péter és a feleség, Nagy- Kálózy Eszter. Vagy talán inkább Nagy- Kálózy Eszter és a férj, Rudolf Péter. Azért kellett a pontosítás, mert hogy tökéletesen egyenrangú felek. Egyik sem több, sem kevesebb mint a másik. Mindösszesen ketten a színpadon, eljátszva a halálraítélt, halhatatlan szerelem történetét. Ahol mindketten játsszanak mindenkit. Egyik pillanatban a férfi és a nő is Rómeó, majd Mercutio, aztán meg már a dajka. Szerintem Rudolf Péter sosem gondolta volna, hogy egyszer még a dajka szerepét (is) játssza a világ talán legismertebb drámájában. S nemcsak ők ketten minden szereplő, hanem maguk a díszlet is. Ők ketten a szöveg, a dal, a templom, az erkély, a bál, a férfi, a nő, a szerelmes és az ellenség, az anya, az apa, a barát, a pap, a humor és a tragédia egyaránt.
Igazi színház, igazi színészekkel.
Egy élmény volt.

1 megjegyzés:

gégé írta...

És GéGé :)
csak azért küldtem, hogy mosolyogjon Mindenki legalább egyet :)